• H-P: 11.00-23.00
• Sz-V: 12.00-23.00

Ezúttal egy újabb prágai klasszikust ajánlunk a nyájas figyelmébe. Remek pilzeni lé, finom ételek és kerületi sörbarátok várják a betérőt Holešovicén, a Pivnice U Pivoje kisvendéglőben.

Ej, mindig az a kapkodás! Amikor legutóbb Holešovicében, a Restaurace Ná Mělníkuban jártunk, egyszer már elmentünk a  Pivnice U Pivoje mellett.

Nyilván valamilyen halaszthatatlan pivológiai ügyben jártunk el, mert akkor nem engedtünk a pilzenis cégér csábításának. Most áprilisban azonban ez az egység is visszavonhatatlanul felkerült a kiszemelt helyek listájára, hiszen eddig csak jót hallottunk felőle. Nosza, rajta hát!

A Prágai Közlekedési Vállalat jóvoltából befutunk Holešovicébe. Péntek koradélután van, a nyüzsgő Mílady Horákové úton sűrűn csilingelnek a villamosok. Az emberek szemmel láthatóan jókedvűek, készülnek a hétvégére. Idős urak diskurálnak a járdán, a sarki zöldséges rendezgeti az áruját. Prága él, lüktet, virul. A könnyen megjegyezhető nevű Františka Křížka utcát vesszük célba, amely a Kamenícka villamosmegállótól nagyjából egy percre van.

Itt is vagyunk!

A Pivoje kopottas fa ablaktáblái komoly kocsmakalanddal kecsegtetnek, lépjünk be tehát. Kopasz, vigyorgó csapos fogad. Ha tippelnünk kellene, évei számát tekintve valahol negyven fölött járhat. De inkább nem tippelünk. Laza fickónak tűnik: „Titanic 1912 Swimm Team” feliratú pólóban feszít a pult mögött, bizonyára az évfordulóra szerezte be ezt az értékes darabot.

Nem sokat teketóriázik, kedvenc hasas korsónkban elénk perdíti a párás pilzenit. A papírra strigulát húz. Nincs itt baj kérem szépen, jó helyen járunk.

Kő padlózat, sötétbarna lambéria, hozzá passzoló asztalok és székek, zöld terítők, ahogyan annak egy ilyen sörözőben lennie kell. A söntésnél nagyokat felnyerítve beszélik meg a napi megbeszélnivalót a törzsvendégek, köszönik jól vannak, nem sietnek sehová. Itt nem kell inteni egy újabb sörért, érkezik magától a repeta, ha apad a sörbögre.

A jó hangulat a Pivojéban az egyik legkomolyabb exportcikk, egyértelmű, hogy jöhet nekünk is a következő kanyar! Bődületes, gyötrő, már-már ijesztő mértékű éhségünket azonban ideje csillapítani.

A falitáblára krétával vagyon írva a napi ajánlat: Borsos marhaszelet, párolt rizzsel - potom nyolcvanöt koronáért. Már gyújthat is alá a szakács!

Gazdag, hagymás szaftban úszva érkezik meg az étel, a formázott köret hófehér kupolaként emelkedik ki a tunkolnivalóból. Ennek a marhának esélye sincs! Az étkezés és az evés szó kevés ahhoz, hogy leírja, ami az asztalnál zajlik, de azért próbáljuk megőrizni méltóságunkat.

A marhának bevégeztetett, de egy sört még éppen felvesz. A fotómasinát is elővesszük, ugrik is le mindjárt a bárszékről az egyik törzsvendég, de nincs esélye: lencsevégre kerül, még ha elmosódottan is. Mintha a személyiségi jogaira hivatkozna, de ez már nem igazán hallatszik a termet betöltő röhögéstől. Egyenlítjük a számlánkat, barátsággal és jókedvűen búcsúzkodunk.

Hogy visszajövünk-e még a Pivnice U Pivojéba? Nem kérdés!