Budějovický Budvar (Budweiser)

A Budějovický Budvar sört Magyarországon és világszerte is inkább a német nevén, Budweiserként ismerik. Hasonló a helyzet a Plzeňský Prazdrojjal, amelyet Pilsner Urquell-ként forgalmaznak szerte a világon. A kettős névhasználat oka egyszerű: mindkét városnak kettős, cseh és német ajkú lakossága volt a gyárak alapítása idején az Oszták-Magyar Monarchiában.

Maga a Budvar gyár közvetlen jogelődje, a Cseh Részvényesi Sörfőzde is azzal a céllal jött létre 1895-ben Budějovicében, hogy nagyobb beleszólást nyújtson a cseh ajkú lakosságnak a helyi közügyekbe. A helyi választási rendelet ugyanis a tulajdon és a befizetett adó nagysága alapján tett különbséget a lakosok között, emiatt a cseheknek nem volt képviselőjük a városi tanácsban. Ahhoz, hogy a hagyományosan német gazdasági befolyás alatt álló városban a csehek is részt vehessenek a politikában, társaságokat kellett alapítaniuk. És ha már alapítottak, miért ne hoztak volna össze mindjárt egy sörgyárat? August Žátka és néhány társa járt elől a téma napirenden tartásában olyannyira, hogy a budějovicei részvényesi sörfőzdében 1895. október 1-jén megtartották az első csapolást, október 7-én pedig megindult a termelés.

Az új sörgyár komoly versenytársakkal találta magát szemben. Egyrészt a városban ekkor már működött a német érdekeltségbe tartozó Városi Sörfőzde, másrészt a Budějovice közelében lévő, 1379-es alapítású třeboni-, és az 1598-as alapítású protivíni sörfőzde is előnyösebb pozícióban volt.

A Fekete Torony városának azonban volt egy titkos aduásza: név szerint Antonín Holaček sörfőzőmester! Holaček úr a helyi lágy vízből és a kiváló cseh alapanyagokból olyan mesteri árpaitalt készített, amely bármelyik riválisával felvette a versenyt!

Sőt... Az 1896-os Prágai Ipari Kiállításon - még tojáshéjjal a fenekén - a Budweiser elnyerte a vásár első díját, a XX. század elejére pedig külföldön is jól ismert márkanév lett.

Az ígéretes fejlődés 1922-ben került komoly veszélybe. Ekkor a létező legnagyobb csapás érte a sörgyárat: kiapadt az első ártézi kútja, majd nemsokára rá a másik kettő is. (A legenda szerint 1922-ig egy kristálytiszta, jégkorszaki tóból nyerték ki a vizet.) Óriási szerencse, hogy a Budweisernek sikerült új, szintén kiváló vízforrást találnia.

A sörgyár ma egy háromszáz méter mélyre nyúló artézi kútból nyeri a vizet, amelyhez semmilyen mesterséges adalékot nem adnak. A Plzeňský Prazdrojnál némileg édesebb Budějovický Budvar utánozhatatlan arany színét a moráviai maláta adja, enyhén kesernyés jellegét pedig a zateci komlónak köszönheti. A sört a hordóba kerülés előtt kilencven napig érlelik.

A Budweiser több mint ötven százalékát külföldön értékesítik. Érdekesség, hogy a legnagyobb vásárló éppen a söreiről ugyancsak híres Szlovákia és Németország. Hiába, ők is tudják, mi a jó.

2008-ban a Budějovický Budvar 4,8 százalékkal növelte termelését, a főzött sör mennyisége ezzel elérte az 1 millió 313 ezer hektolitert. A gyár hétszáz embernek biztosít munkát, egyben az utolsó nagy cseh sörgyár, amely még állami tulajdonban van. Bár eladása időről időre szóba kerül, még nem tudta rátenni a kezét egyetlen nemzetközi söróriás sem. Csehországban úgy tartják: a Budweiser gyár eladásába könnyen belebukhat az éppen regnáló kormány...

A Budějovický Budvar hosszú éveken át pereskedett az amerikai Anhauser-Bush csoporttal a márkanév használatért. A legutóbbi állás szerint a cseheket csak Európában illeti meg Budweiser név használati joga. Az USA-ban és Kanadában Czechvar néven kerülhet forgalomba a Csehországban főzött sör.

Ám mint tudjuk, a pénznek nincs szaga: jól példázza ezt, hogy a tengerentúlon éppen az az Anhauser-Busch csoport szerezte meg Czechvar forgalmazását, amely az „American-Bud” márkanév tulajdonosa, és nemcsak peres ellenfele, de régi kérője is a budějovicei gyárnak... Lehet, hogy a sokak által kétkedéssel figyelt frigy csak idő kérdése.

České Budějovicében egyébként egy másik sörgyár is működik. Ez a korábban német tulajdonban lévő Měšťansky Pivovar „Samson” névre hallgató sörével.