Staropramen

1863. október 23-án Gustav Noback technikus átadta a Smíchov kerületbe megálmodott sörgyár építési terveit a két fő részvényesnek, Jan Kohut és Vilem Picek uraknak. E tervek alapján kezdődött meg a sörfőző komplexum építése a fővárosban, a Moldva folyó bal partján egy tizennyolcezer négyzetméteres területen, amelyet a prágaiak csak „Teknőként” ismertek.

Az első főzet 1871. május 1-jén készült el, nem sokkal később az új sört ünnepélyes keretek között is bemutatták. Az értékesítés 1871. július 15-én kezdődött, ekkoriban smíchovi pivo-t még 56,7 literes bödönökben árulták. A siker az alapítók legmerészebb álmait is túlszárnyalta: a gyár már a nyitás után egy évvel, 1872-ben kénytelen volt várólistára tenni egyes vásárlóit, nem győzték ugyanis a megrendeléseket.

Csak a közeli Ringhoffer gyárba napi ezerhatszáz liter árpalevet kellett szállítani, amit a gyár munkásai védőitalként kaptak (Csoda, ha ezek után a gyár tulajdonosa, Frantisek Ringhoffer úr, maga is sörgyárat alapított 1874-ben Velké Popovicében!?)

1880-ban koronás fő tett látogatást az üzemben. Amikor a díszfogadáson őkirályi fensége, I. Ferenc József megkóstolta a smíchovi sört, egykorú leírások tanúsága szerint felkiáltott: „Kitűnő sör! Valóban kitűnő!” - erre aztán mindenki megkönnyebbült... Az uralkodó pedig elismerése jeleként cseh nyelven írt be a vendégkönyvbe.

1884-ben Németországon, Ausztrián és Svájcon kívül már az Egyesült Államokba is exportálják a Staroprament. A tengerentúli terjeszkedés annyira sikeres volt, hogy az újvilágba szakadt csehek New Yorkban kedvenc sörüknek választották a Starót. Azt beszélik, nem sokkal később pedig többen közülük visszahajóztak az óceánon, és személyesen is látogatást tettek a gyárban.

A két világháború közti időszak volt a Staropramen aranykora. Miközben a világban a nagy gazdasági válság tombolt, 1933-37 között az üzemet teljesen felújították, 1939-ben pedig nem kevesebb, mint kilencszázezer hektoliter sört értékesítettek. Ezzel a teljesítménnyel a Staropramen bekerült Európa három legnagyobb sörgyártója közé.

Az üzemet 1945-ben államosították, de 1952-re újra sikerült elérni a világháború előtti termelési volument. Az egyetlen különbség az volt, hogy a háborút követő nyersanyaghiány miatt a magasabb alkoholtartamú sörökről – ilyen volt például a korábban igen népszerű, tizennégy fokos Bavor, illetve a tizenkét fokos láger – egy időre le kellett mondani. 1951-ig csak tízfokos sörök kerültek ki a smíchovi gyárból.

1953-ban újraindult az export, alig hét év alatt, 1960-ra ismét elérték az egymillió hektoliteres termelést. A bársonyos forradalom után, 1993-ban a BASS nevű brit csoport vásárolta meg a gyár részvényeinek többségét. 2000-ben aztán a Staropramen a világ legnagyobb söripari konzorciumának, az InBev csoportnak a tagja lett.

Ma a Staropramen Csehország harmadik legnagyobb sörexportőre, harminchat országba szállítják termékeiket. A gyárnak Prágában sem rossz a pozíciója: a fővárosban eladott minden negyedik korsó sör Staropramen.

A gyár ma is alapításának helyén, Prága Smíchov városrészében található. Aki szeretné közelebbről szemügyre venni, annak nincs más dolga, mint felszállnia a „sárga” metróvonalra, és elmennie az „Anděl” megállóig. Az utca felé is nyitott sörgyári söröző a Nádrazní főút 84-es száma alatt található. Aki a gyár homlokzatán és a sörgyári sörözőn kívül a beltartalomra is kíváncsi, előzetes bejelentkezés alapján csoportos gyárlátogatáson vehet részt.

Forrás: www.staropramen.cz