• H-V: 11.00-23.00

Kiváló prágai hospoda, hibátlan csapolt sörökkel, elsőrangú cseh ételekkel. A helyiek régóta megbecsülik, a magyarok is szeretik, mégis ritkán esik szó róla honi sörturistás körökben. Pedig megérdemelné.

Ez egy kocsma. Ez egy vendéglő. Na, jó, legyen akkor kocsmavendéglő! Mindkét műfaj jól áll neki, mindkettő a sajátja. A baráti sörözgetésre betérő vendégek épp olyan megbecsült tagjai az U Kozla (A Bakkecskéhez címzett söröző) közösségének, mint az egészben sült csülköt, zsíros oldalast, pirosra sült kacsát knédlivel és párolt káposztával tunkoló ebéd- és vacsoravendégek.

Botorság volna ide teli gyomorral érkezni. Amint a szomszéd asztalokhoz kiviszik a rendelést, a frissen elkészült ételek illata betölti a levegőt, mi pedig nem tehetünk mást, mint megadjuk magunkat, és választunk valamit az étlapról. A már említett negyed kacsa körettel együtt egyébként százötven korona. (A belvárosban lassan ennek a duplája.)

A személyzet érti a dolgát. Az a fajta, aki ránézésre, már a belépéskor csalhatatlanul megmondja, mit fog rendelni a vendég. Nekünk sört és étlapot hoznak. Nincs ellenkezés.

A sör Kozel, és valószínűtlenül jó minőségű. Az U Kozlában a tizenhármas világost érdemes inni. Vigyázat, a nap elején ez a tizenhármas kicsit még húz. Korsójával fogyasztva hamar bezsongatja az előző este eláztatott agytekervényeket. Szűretlen és pasztörizálatlan, ilyet máshol nem nagyon kapni Prágában. Esetleg a Kozlovnákban, de igazából ott sem.

A sör friss és testes, de az ételek szerencsére vigyáznak ránk, hogy ne maradjanak el a délutánra tervezett programok.

A söntésben a kocsma törzsvendégeiről készült csoportképek. A fotókon csupa szimpatikus arc, mosolygó tekintetek. Minden évben, júniusban állnak össze egy képpé. A pontos dátumot előre kiírják a csapszékben, nehogy valaki is lemaradjon róla.

Igaz lehet, amit többször is hallottunk az U Kozláról, részben prágaiaktól, részben magyaroktól, miszerint nincs gyenge pontja. Most egészen biztosan nem volt.

Ha ide nem jövünk vissza, magunkra vessünk.