• H-V: 11.00-23.00

Piciny, kerületi art-sörfőzde, jó sörökkel, kedves személyzettel, meglepően jó összbenyomással.

Nem kevés idő után vezetett ismét utunk Dejvice és Bubeneč kerületbe, és ez éppen olyan, mint amikor hosszabb távollét után hazalátogat az ember: számtalan kedves ismerőssel találkozik, és feltűnik néhány új arc is. A Hradčanská metróállomásnál a kiváló Dejvická Sokolovna üdvözölt bennünket. Nem tudni, hogy a megnövekedett kocsmaforgalom miatt-e, de az itteni városi vasúti átjárót sorompóval szerelték fel, most már nem lehet csak úgy átvágtatni síneken a kocsma irányába. Tilos jelzéskor néhányan meglehetősen türelmetlenül is toporognak az átkelőnél, vágyakozó tekintetüket a sörmérő irányába függesztve. A Sokolovnától nem messze ott a jó kis Krkonošská hospůdka is, ahol csinos a pincérlány, a főnök úr pedig tíz perc ismeretség után úgy hívott meg minket egy negyvenfokos „pivní pálenkára”, hogy életében se látott bennünket soha korábban.

Na, de a legkapatosabb, egyben legjobb hangulatú - ülve is dülöngélő - vendégek ezen a napon nem itt ücsörögnek, hanem Malý Ráj Balkán (Kis Paradicsom Balkán) nevű pizzéria teraszán, amelyre ha nem volna kiírva, hogy pizzéria, a látottak alapján az ember azt hihetné, hogy ez bizony kocsma, méghozzá abból is az erősebb fajtából való.

S közben már meg is érkeztünk a sörfőzdéhez! Sarok épület, nem csoda, hogy előtte becsületes Staropramen kocsma működött itt, „Pivnice V Budendě” néven. Az esti szürkületben az utcán bogarásszuk a napi csaplistát, mint kiderül, teljesen feleslegesen: bent kivilágított beltérben is megtalálható ugyanez. Sebaj. De mikor belépünk, már tudjuk, mit akarunk.

Egy Bubenečský Summer Ale-t. A papucsos pincérlány mintha örülne a választásnak, és söntésben rögvest csapolja is már. Örülünk mi is, mert jónak bizonyult a megérzésünk: egy friss, üde, gyümölcsös, jól iható nagybetűs sört kapunk. Hiába csak tízfokos, mégis van teste, nagyon kellemes. Ebből három és az ember máris randevúra hívná a személyzet hölgy tagjait. De legalábbis egyet közülük biztosan. A helyi summer ale-nél csak a szűretlen tizenegy fokosukat dicsérik jobban a sörszakavatottak.

És a személyzetet: a barátság ezek szerint nemcsak nekünk szólt. Sokan nemcsak a jó sörök, hanem a kedves kiszolgálás miatt is visszajárnak a környékről, de távolabbról is. A sört egyébként nyitott kádban erjesztik, és ha kérjük, megmutatják nekünk a teljes berendezést is hátul a söntés mögött.

A Pivovar Bubeneč „art-pivovar” – csakhogy tanuljunk valami újat is. Az egyetlen nagyobb helyiségből álló térben rendszeresen szerveznek kiállításokat. Aki fogékony a szépre, látogasson el valamelyik közösségi oldalukra és keresse a „Drink with art” estéket a meghirdetett programok között.

Habár ez csak egy pici, egy termes lokalitás Dejvice kerület egy csendesebb utcájában, a sörökön ez nem érződik, sőt: sok csillogó prágai pivovart előz minőségben. A barátságos, családias hangulatról már nem is szólva...